Reményik László homokfúvó

(kerületi szakemberek)

Budapest, Váci út 136/c.

 

Az 1950-es évek legelején a Vág utcában esztergályosnak tanult, és a Váci út 19 szám alatt Jován szaki keze alatt végezte szakmai gyakorlatát. Felszabadulása után több munkakört is kipróbált, míg végül több mint harminc évig homokfúvóként dolgozott. Vajon mi fán terem a homokfúvás?

 

 

Bővebben:

A homokszórás, vagy homokfúvás a szemcseszórásos eljárások közé tartozik. A technológia célja, hogy különböző finomságú, szórható, csiszoló anyagokkal bombázunk egy adott felületet. A homokszórás segítségével a finom felületek durvábbá, durva felületek finommá tehetőek, valamint a csiszoló (jelen esetben homok) anyagok koptató hatása miatt a kezelt felületen megtapadt idegen anyagok, szennyeződések eltávolíthatóak legyenek.

A homokszórás (homokfúvás) folyamata

A szemcseszórás technológiájának első hivatalos leírása Benjamin Chew Tilghman-től származik, aki 1870 október 18-án jegyeztette be a technológiát szabadalomként. A technológia során különböző, közel azonos szemcseméretű, szórható anyagokkal bombázzuk a kezelendő felületet. A szemcséket általában magas nyomású vízzel, levegővel, vagy centrifugával gyorsítjuk fel nagy sebességre. A szemcsék, tömegüknek és a kezdősebességüknek megfelelően kisebb-nagyobb mikroszkopikus darabokat "szakítanak" le abból az anyagból amelynek nekicsapódnak.

Manapság a legelterjedtebb homokszórásos technológia a sűrített levegős homokszórás. Ebben az esetben, egy magas nyomású kompresszor segítségével juttatjuk a szemcséket a tisztítandó felületre. A homok, egy hermetikusan lezárt tartályban van tárolva, ahonnan a kompresszor által keltett vákuumhatás kiszívja, majd egy szórópisztoly segítségével kijuttatja a kezelt felületre. A szórópisztoly szórófeje egy speciális, rendkívül kemény kerámia vagy tungszten-karbid anyagból készül, hogy ellenálljon a szóróanyag koptató hatásának.

Kisebb tárgyak esetében a homokszórás egy szórószekrényben vagy szórókamrában történik. Ez azért fontos, hogy a szórási folyamat során a levegőbe kerülő szóróanyag és a kezelt felületről levált anyagrészecskék ne kerülhessenek a levegőbe. Ebből következik, hogy a homokfúvás korántsem veszélytelen eljárás hiszen a részecskék belélegzése súlyos betegségekhez, például szilikózishoz vezethet. Amennyiben a kezelendő tárgy mérete nem teszi lehetővé a kamrában vagy szekrényben történő munkát, úgy speciális védőfelszerelés viselése szükséges a munkavégzés során.